before i forget...

I am a world before I am a man,
I was a creature before I could stand,
I will remember before I forget,
Before I forget that!

christmas...

idén különösebben nem kellett semmilyen családi nagy banzájon részt venni, amit én kifejezetten értékeltem, mert semmi kedvem nem volt teljes napokat elcseszni valahol, ahelyett, hogy magammal foglalkozzak vagy éppen a haverokkal lógjak. nem mondanám, hogy számítottam valami hatalmas ajándékra, igazság szerint már nagyjából mindent megkaptam előre, mert hiszem mit vegyenek már nekem? egyszerűbb, ha vagy előre kiválasztom és helyben megkapom, vagy ha a pénzt, amit rászántak volna az ajándékra azt egyből a kezembe nyomják. utóbbinak nagy előnye, hogy arra költöm el, amire akarom, és vannak olyan dolgok, amiket igenis szeretnék megvenni magamnak, csak nem mindig tehetem meg. előbbinek meg ugye ott a hátránya, hogy már nincs az a meglepetés, mint anno kiskoromban, hogy sosem tudtam mit hoz nekem a "Jézuska". nem mintha ez annyira érdekelne most már, de hát mégis... szeretnék gyerek maradni.

tél...

lassan, de nagy sokára végre leesett az első hó, és ezzel végérvényesen beköszöntött a tél, amit én egyáltalán nem vártam. jó volt az a tavaszi időjárás, nem kellett se fagy, se hideg, sem pedig hó. de ami sokkal lényegesebb, hogy SZÜNET VAN! hihetetlen, hogy mennyire vártam már, hogy hajnalokig maradhassak fenn, és ne csináljak semmit, csak aludjak, és pihenjek. elmondhatatlanul jó érzés a semmittevés, hogy nem kell azon aggódnom, mikor lesz témazáró vagy éppen felelés valamelyik tárgyból.

arról nem is beszélve mennyire várom már a szilvesztert, mert akkor nagyon fogjuk csapatni a haverokkal, és ki kell adnom magamból. ami biztos, hogy most olyan buli lesz, amit én irányítok, és azt fogom csinálni, ami első blikkre az eszembe jut. és magasról teszek mindenkire, akinek ez nem tetszik. így jártak! :D bulizni fogok új év napján, nagyon csúnyán, szóval készülhet mindenki! >:D

nulla...

energiáim és erőm mínuszba vannak, valahol olyan messze, hogy nem is látom már őket. régen magam mögött hagytam azt a pár pillanatot, amikor még képes voltam valóban mindent beleadni. legalábbis most így van. az egyetlen, ami nyugtat, hogy már csak három napot kell suliba járni, aztán minden szép lesz, mert két hétig nem megyek sehová sem, csak szundizok majd *-*
majd mászkálok mindenfelé haverokkal, meg nem ártana bepasizni sem, de hát majd meglátjuk, hogy jönnek ki a dolgok. mindenesetre nagyon várom már, hogy ne kelljen egy ideig felkelnem hajnalban, hanem majd akkor, amikor nekem tetszik, hogy végre ne attól legyek rosszul, hogy suliba kell mennem, hanem esetlegesen a másnaposságtól, és hasonló dolgok tömegével így állok. váltás kell, pihenés! mert ez a félév teljesen leszívott, csak azt remélem, nem véglegesen.

skies don't lie...

Some might fly,

Girls may cry,
Lights may die,
But the skies don't lie.

Just take my hand, don't let go,

I'll show you that the skies don't lie.
Just take my hand, don't let go,

And I'll take you where the sun don't shine.