2014. augusztus 31., vasárnap

boldogság, te kurva...

nem akar, nem akar semmit
szeretném szeretni, de úgy érzem nem megy
boldogság, te kurva
én úgy sem foglak megkefélni újra




2014. augusztus 24., vasárnap

#kregt2014

elképesztően jól éreztem magamat, annak ellenére, hogy hónapokkal ezelőtt még ódzkodtam kissé az egyetemi gólyatábor gondolatától - bár hozzá kell tenni, nem csinálnám újra. bőven elég volt egy életre az a három nap, ami volt, úgy ahogy volt, és többet csak hallani kívánok róla, amikor a csapattal visszaemlékszünk. valószínűleg nagyon megbántam volna, ha nem jelentkezem és nem megyek el Velencére ezzel a bandával. akármilyen hideg is volt, kényelmetlen is volt, azért mégis csak király volt! örülök, hogy megismerkedhettek egy maroknyi emberrel, akikkel a közös egyetemi kocsmatúráimat fogom megjárni, és akikkel egy életre megjegyeztük a fekete színt. és ez a szín szerencsét is hozott, mert bizony nyertünk! : D
viszont egészen szombat estig, amíg a gólyaesküt nem mondatták el velünk, nem is fogtam fel, hogy én tényleg Károlis hallgató lettem. ha ciki, ha nem, örömömben elsírtam magamat :') furcsa érzés a mostani, mert jelenleg egyszerre érzem magam Óbudaisnak és Károlisnak is. talán sohasem változik meg ez, kicsit szeretném is, mert hiába mondják, hogy az egyetemi évek a legjobbak, nekem a gimis négy év volt a megváltás.
egy azonban biztos, ha bármikor meghallom a Timber című számot, akkor csak az egyetemi gólyatáborra fogok gondolni és a gólyatáncra, amit egy nap legalább tízszer táncoltunk el. egy darabig pedig nem is akarom többet hallani XD

mi vagyunk a Feketék
tőlünk retteg a környék
hozzánk képest gyíkok vagytok
csak utánunk kulloghattok
mi vagyunk a legjobbak, 
Kata, Gyuszi támogat!


2014. augusztus 20., szerda

who we are...

we were never welcome here
we were never welcome here at all
noooo

it's who we are
doesn't matter if we've gone too far
doesn't matter if it's all okay
doesn't matter if it's not our day

because it's who we are
doesn't matter if we've gone too far
doesn't matter if it's all okay
doesn't matter if it's not our day

save us
what we are
don't look clear
it's all uphill from here

they say we're crazy
they say we're crazy
they say we're crazy
they say we're crazy
they say we're crazy
they say we're crazy
they say we're crazy
they say we're...
CRAZY


2014. augusztus 17., vasárnap

zamárdi 2014...

idén már a negyedik alkalommal pakoltam be a bőröndömet és indultam el a pályaudvarra, hogy Zamárdiba mehessek. ismét nem bántam meg. csodálatos volt és felejthetetlen! : D
az elmúlt hat nap annyira elképesztően jó volt. szeretnék visszamenni, szeretnék még azokkal az emberekkel együtt lenni, akiket idén ismertem meg, szeretnék még legalább egy hetet Bogival lenni. máris hiányoznak. 
azt hiszem, a legboldogabb és egyben leginkább meglepő pillanat az a péntek esti vetélkedők végeredményének kihirdetése volt. egészen addig mi, a "Túlfutók" csapata vesztésre álltunk a három másik csapat ellen, de végül egészen az első helyig tornáztuk magunkat. úgyhogy elmondhatom, hogy mióta óbudais vagyok (mert egy részem mindig is az marad), és járok Zamárdiba eddig mindig nyertem. 4 éve zsinórban! remélem lesz 5 és 10 év is, ami így fog eltelni majd. 
már csak 365 nap van vissza és újra együtt leszünk, és talán újra borul majd az ágy! : D

2014. augusztus 13., szerda

elfogyni az ölelésben...

minden mozdulat fáj, jobb, ha nem beszél a száj
elfelejtett randevúnak búja messze száll
egy emlék, ahová nyúlni már nem mernék
már vége, jobb, ha végre továbbmennénk

minden mozdulat fáj, jobb, ha nem beszél a száj
elfelejtett randevúnak búja messze száll
egy emlék, ahová nyúlni már nem mernék
már vége, jobb, ha végre továbbmennénk

tovább mennék, veled mennék tovább
tört emlék csupán egy töredék
egy kis melegség marad utána még
ahogy a kék ég elkopik a ködös télben
úgy megélem fájdalmam, elfogyni az ölelésben


2014. augusztus 5., kedd

levél...

végre-végre megjött. már alig bírtam kivárni, hogy megérkezzen az egyetemtől a levél minden információval együtt. életemben nem vártam ennyire, hogy vége legyen az augusztusnak is most már, illetve amit talán még inkább várok, az a gólyatábor. igaz, addig is még bő másfél hetem van, de tudom, hogy gyorsan el fog menni, és akkor elkezdődik véglegesen az "egyetemista lét". igazi pillangók a hasamban érzés, és ez egyszerűen csúcs. most, hogy már a levelet a kezemben tarthatom, kicsit nyugodtabb vagyok, és inkább türelmetlen mint ideges. szerencsére. : D

2014. augusztus 1., péntek

mockingbird...

now hush little baby, don't you cry
everything's gonna be alright
stiffen that upper lip up, little lady, i told ya
daddy's here to hold ya thought the night
i know mommy's not here right now
and we don't know why
we feel how we feel inside
it may seem a little crazy, pretty baby
but i promise mama's gonna be alright

and if you ask me to
daddy's gonna buy you a mockingbird
i'mma give you the world
i'mma buy a diamond ring for you
i'mma sing for you
i'll do anything for you to see you smile
and if that mockingbird don't sing 
and that ring don't shine
i'mma break that birdie's neck
i'll go back to the jeweler who sold it to ya
and make him eat every carat don't fuck with dad