2012. szeptember 29., szombat

gólyabál 2012...

a vetélkedő része szörnyű volt, főleg a technika miatt, de hát hiába, nem az ÓG-é a legjobb, ezt még csak mondani sem lehet... 
a buli viszont annál jobban adta :D a tavalyihoz képest, ami nagyon szarul sikerült, legalábbis nekem. én jól éreztem magam, most először mindenki ott volt, akit ott is akartam látni, és hogy őszinte legyek, ez boldoggá tett.
nem írok többet, mert nem tartom lényegesnek, hogy hosszú sorokban ecseteljem milyen is volt az este. ez maradjon meg a mi titkunknak. 

2012. szeptember 24., hétfő

Híd-avatás...

Szólt a fiú: "Kettő, vagy semmi!"
   És kártya perdül, kártya mén;
Bedobta... késő visszavenni:
   Ez az utolsó tétemény:
   "Egy fiatal élet-remény."

A kártya nem "fest", - a fiúnak
   Vérgyöngy izzad ki homlokán.
Tét elveszett!... ő vándorútnak
   - Most már remény nélkül, magán -
   Indúl a késő éjszakán.

Előtte a folyam, az új hid,
   Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé föl a komoly hit,
   S vidám zenével körmenet:
   Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet.

Halad középig, hova záros
   Kapcsát ereszték mesteri;
Éjfélt is a négy parti város
   Tornyában sorra elveri; -
   Lenn, csillagok száz-ezeri.

S amint az óra, csengve, bongva,
   Ki véknyan üt, ki vastagon,
S ő néz a visszás csillagokba:
   Kél egy-egy árnyék a habon:
   Ősz, gyermek, ifju, hajadon.

Elébb csak a fej nő ki állig,
   S körülforog kiváncsian;
Majd az egész termet kiválik
   S ujjonganak mindannyian:
   "Uj hid! avatni mind! vigan."

"Jerünk!... ki kezdje? a galamb-pár!"
   Fehérben ifju és leány
Ölelkezik s a hídon van már:
   "Egymásé a halál után!"
   S buknak, - mint egykor igazán.

Taps várja. - "Most a millióson
   Van a sor: bátran, öregem!" -
"Ha megszökött minden adósom:
   Igy szökni tisztesebb nekem!"
   S elsímul a víz tükre lenn.

Hivatlanul is jönnek aztán
   A harmadik, a negyedik:
"Én a quaternót elszalasztám!"
   "Én a becsűletet, - pedig
   Viseltem négy évtizedig."

S kört körre hány a barna hullám,
   Amint letűnnek, itt vagy ott.
Jön egy fiú: "Én most tanúlám
   Az elsőt; pénzem elfogyott:
   Nem adtak: ugrom hát nagyot!"

Egy tisztes agg, fehér szakállal,
   Lassan a hídra vánszorog:
"Hordozta ez, míg birta vállal,
   A létet: mégis nyomorog! -
   Fogadd be, nyílt örvény-torok!

Unalmas arc, félig kifestve -
   Egy úri nő lomhán kikel:
"Ah, kínos élet: reggel, estve
   Öltözni és vetkezni kell!"
   Ezt is hullámok nyelik el.

Nagy zajjal egy dúlt férfi váza
   Csörtet fel és vigyorgva mond:
"Enyém a hadvezéri pálca,
   Mely megveré Napleont!"
   A többi sugdos: "a bolond!..."

Szurtos fiú ennek nyakába
   Hátul röhögve ott terem
S ketten repűlnek a Dunába:
   "Lábszijjra várt a mesterem:
   No, várjon, míg megkérlelem!"

"Én dús vagyok" kiált egy másik
   S élvezni többé nem tudom! -"
"Én hű valék a kézfogásig
   S elvette Alfréd a hugom'!"
   Eltűnnek mind, a járt uton.

"Párbajban ezt én így fogadtam:
   Menj hát elül, sötét golyó!" --
"Én a szemérmet félrehagytam,
   És íme, az lőn bosszuló:
   Most vőlegényem a folyó. -"

 Igy, s már nem egyenkint, - seregben,
   Cikázva, némán ugranak,
Mint röpke hal a tengerekben;
   Vagy mint csoportos madarak
   Föl-fölreppenve, szállanak.

Órjás szemekben hull e zápor,
   Lenn táncol órjás buborék;
Félkörben az öngyilkos tábor
   Zúg fel s le, mint malomkerék;
   A Duna győzi s adja még.

Néz a fiú... nem látja többé,
   Elméje bódult, szeme vak;
De, amint sűrübbé, sűrübbé
   Nő a veszélyes forgatag:
   Megérzi sodrát, hogy ragad.

S nincs ellenállás e viharnak, -
   Széttörni e varázsgyürüt
Nincsen hatalma földi karnak. -
   Mire az óra egyet üt:
   Üres a híd, - csend mindenütt.


/Arany János/

2012. szeptember 22., szombat

ötven árnyalat...

nem hiszem, hogy ezt a könyvet be kell mutatni bárkinek, hiszen az elmúlt nyár óta bestsellerként söpört végig a világon mindenfelé. A szürke ötven árnyalata. egy új trilógia első kötete. egy felnőtteknek szóló tartalmú könyv. igen, lecsupaszítva a szado-mazó szexről szóló könyv. de azért van történet is, ami élővé és lélegzővé teszi az egészet. 
tagadni sem tudnám, megmozgatta a fantáziámat a könyv, bár nem merem hangosan kimondani, hogy mindent bevállalnék úgy, mint ahogy a főszereplő lány teszi ezt meg. azonban azt el kell ismernem, hogy Christian Grey-nek ezer örömmel vetném alá magamat. igen, ennyi perverzió bennem is van. 
arról pedig még nem is volt szó, hogy egy kicsit rávilágított arra a könyv, hogy a félelmeink valóban csak a fejünkben léteznek. és ez így van. eddig is tisztában voltam vele, de csak mióta elolvastam, azóta fogtam fel teljesen. 
nem mondom el a történetet, nem fogom bemásolni sem az eredeti ajánlót. ennyi, amennyit itt írtam vagy felkelti az ember érdeklődését vagy elkönyveli, hogy aki olvassa az mélyen olyan perverz, amilyen a főszereplő (igen furcsa, számomra érthetetlen vélemények is keringenek a műről). lehet még túl fiatal vagyok, és azért gondolom ezt egy bizonyos pontig normálisnak, de azt hiszem, ez így jó. nem szeretnék besavanyodott negyvenes lenni később, aki csak csöpögős szerelmi sztorikat olvasott egész életében, és nem próbált ki semmit. nem, azt a saját önbecsülésem nem bírná ki. 

2012. szeptember 21., péntek

démon doboz...

hol is kezdjem...? a cím, azt hiszem, sok mindenről árulkodik, de aki nem tudná miről van szó, annak csak annyit mondok horror. nem állítanám, hogy életem legjobbja volt, viszont a társaság :DDD na az már nagyot dobott rajta. alapból társaságban csak röhögni lehet egy horroron, s bár voltak ijesztő effektek, nagyjából végig szórakoztuk a teljes filmet. nem, nem lövöm le a poént, mert megéri megnézni, de mivel feliratos, kiemelnék pár részletet:

"Dad, you scared me... Dad, you scared me... Dad, you scared me... Dad, you scared me... Dad, you scared me... Dad, you scared me... Dad, you scared me..." - a végére már igazán démoni hangon.

"... put your hands up..." - azt hiszem, mindenki értheti miért is kezdtünk el bulizni ennél a mondatnál :D xDDD

"Abyzou, Abyzou, Abyzou, ABYZOU, ABYZOU!" - mint a démonunk neve. hihetetlen mennyiségben fel tudtuk használni a mozi után xDDDD


2012. szeptember 19., szerda

beosztás...

az unalom csodákra képes és hihetetlen ötleteket tud az emberből kihozni. mi sem példázza ezt jobban, mint a mi elvetemült ötletünk szerdán hetedik óra után, amikor már nincs tulajdonképpen semmi dolgunk a suliban XD 
a cím nem véletlen, ugyanis egy fiú osztálytársammal, Benivel, kitaláltuk, hogy most beosztjuk az osztályunkat a Harry Potter könyvekben megtalálható négy házba. ez egészen addig ment, míg a barátnőm, Virág, be nem futott, és végül hárman mindenkit kitaláltunk, hová is kerüljön :D hogy őszinte legyek, roppant jól szórakoztam :DDD
aztán kitaláltuk azt is, hogy majd megszerkesztem, és a képet feltesszük FB-re. ez meg is történt, persze be lett jelölve rajta mindenki. és igazán nagy sikert aratott mindenkinél :DDD

11.A <33333


2012. szeptember 8., szombat

sexuality...

boy show me, what your fantasy?
to let me see your sexuality.
your body, want on top of me,
then just release your sexuality.


2012. szeptember 6., csütörtök

magyar fakt...

úúúúúúúristen! :D egyszerűen zseniális :DDD életemben nem élveztem még ennyire egy tanórát! :D 
először, azt gondoltam, hogy kemény menet lesz, és meg fogunk halni a rengeteg jegyzettől, meg tanulástól, de ez kreatív, élvezetes és hihetetlen módon felpörgetett. egyszerűen kurva jó volt. nem találok rá szavakat még most sem, pedig azóta eltelt már jó pár óra. 
az egyik feladat az volt, hogy idézeteket kaptunk, és azoknak meg kellett mondani az íróját és a címét, aztán pedig négy darab 5 fős csoportba kellett volna szétszóródni valamilyen logika szerint. utóbbi nem igazán ment a csoportnak, de ez már részlet kérdés xD aztán gyakorlati feladat jött, aminek 3 témája volt adott: Petőfi verseihez hasonlót írni vagy klasszicista epigrammát vagy pedig egy szentimentalista regényrészletet. csoport munka volt és mi (Kitti, Bogi és én) végül is a próza mellett döntöttünk, ha már írói vénánk van, költői meg nincs. a végeredmény pedig sikert aratott, mint a faktos tanárunknál, mind pedig az alapórásnál. :D
és, azt hiszem, egyik barátnőm sem volt megsértődni, ha most ide beteszem ezt a kis irományt. ^^

"Háborgó lelkem sötét szobámban sem lelt megnyugvást. Az ablak résein befúvó orkán először épphogy megremegtette az alig pislákoló tüzet, majd egy újabb szélroham kioltotta a szoba egyetlen meleget adó lángját. Szívem mégis hevesen ég, amikor a komor csendben nevedet suttogja a sötét éjszaka. Szememben úgy izzik arcodnak emléke, akár a parázs a kandalló mélyén, s hangod csengő dallama reményt hoz sivár életembe. De elérni téged képtelen vagyok. A hideg és a magányosság megfagyasztott."

nem nagy dolog tudom én, de azért 5-10 perc alatt összehoztuk együtt, és elmondhatjuk, hogy kicsit legalább kilógtunk a sorból a sok Petőfi utánzó mellett. 

2012. szeptember 5., szerda

láz...

jól kezdtem az évet :DDD a második nap reggelén 38 fokos lázzal ébredtem, úgyhogy jobbnak láttam itthon maradni. bár erre inkább anya vett rá, ami azért megdöbbentő, mivel régebben, ha csak köhögtem, akkor is otthon akartam maradni, most pedig gyakorlatilag kényszer volt. persze ez alkalmazkodás ahhoz, hogy sokkal rosszabb pótolni az anyagokat, mint helyben ott lenni. de ez van. így két napot még kiblicceltem, és aludtam még egy jót. és mivel suli elején vagyunk, sok mindenről nem is maradtam le.

2012. szeptember 3., hétfő

first day...

tulajdonképpen írhatnék kisregényt is, azt hiszem, sikerülne is, de nem fogok, főleg azért, mert nem azért van ez a blog, hogy órákon keresztül ömlengjek rajta.
összességében egy érdekes első napot zártunk, és helyből meg volt az első balhém is. egyesek meg is lepődtek, hogy rögtön így léptem fel, de ez van! aki ugyebár előbb ér be, az előbb kap helyet is... farkas-törvények!
a megnyitó természetesen most is "nagyszerű" volt, igaz, most legalább voltak jó pillanatok. mit is mondhatnék még? most nyugodtnak látom a dolgokat, és remélem ez így is marad, talán valóban jót tesz a barátnőmnek, hogy a pasija Szegeden tanul, és remélem az is, hogy a másik két barátnőm hajlandó elfogadni, ha már egyszer hozzám tartozik. így elsőre úgy tűnt, ennek pedig kifejezetten örülök. aztán majd meglátjuk.
az biztos, hogy hosszú és fárasztó évünk lesz, mivel az órarendünk kegyetlen, arról nem is beszélve, hogy idén már ott vannak a fakultációk is... nem, egyáltalán nem akarom! de muszáj. ez van.