lement az első félév, és hát... nem jó. most már túl közel vagyok a gimi végéhez, ez pedig hihetetlenül ijesztő. arról nem is beszélve, hogy anyáék erre még inkább rátesznek, mert szerintünk még baromi sok idő van addig. ettől függetlenül én csak azt látom, hogy pár hét alatt minden elszállt. rettenetes súllyal nehezedik mindez a vállamra, szinte rosszul vagyok tőle. szembesülni azzal, hogy nyelv vizsgáznom kell, hogy kisérettségit kell tennem, hogy minden egyes dolgozatra és pillanatra fel kell készülnöm, mert muszáj 120%-ban teljesítenem - holott semmi energiám nincsen ehhez... egyszerűen összeprésel. gyűlölöm ezt az érzést, és szeretnék végre levegőt venni, de hirtelen annyi minden szakadt a nyakamba, hogy képtelen vagyok rá. letaglózott vagyok, fáradt és csak magammal szeretnék foglalkozni egy kicsit: írni, olvasni, zenét hallgatni. bár tudom, hogy ez egy darabig még esélytelen. már most várom a síszünetet és a prágai osztálykirándulást. na és persze a szülinapomat, ami még egy hónap. kell már az a hétvége is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése