my prerogative...

everybody's talking all this stuff about me

why don't they just let me live?

tell me why

i don't need permission, make my own decisions

that's my prerogative

that's my prerogative

it's the way that i want to live

but you can't tell me what to do

everybody's talking all this stuff about me

why don't they just let me live?

tell me why

i don't need permission, make my own decisions

that's my prerogative

that's my prerogative

why can't i live my life?

without all of the things that people say?

they say i'm crazy

they say i'm nasty

yolo...

pár nappal ezelőtt jöttem csak rá arra, hogy igazából, idén csak lesz egy újévi fogadalmam. mégpedig az, hogy idén csak és kizárólag én számítok majd, és bassza meg mindenki, enyém a világ! jelenleg úgy gondolom, hogy ezt igenis megérdemlem, és röhögve mondhatom azt, hogy miattam forog a föld. arról nem is beszélve, hogy csupán egyetlen egyszer élünk, és eddig annyi lehetőséget hagytam elmenni, amit meg is bántam, hogy 2014ben ezt nem fogom hagyni. vigyázzatok! :DDD

"egyszer élünk csak, de akkor nagyon!"

furcsaságok...

az utóbbi időben valamiért minden olyan hihetetlennek tűnik. álomszerűnek. rosszaknak és jóknak. most éppen az utóbbi felé billent el a mérleg. elképzelhetetlennek tartottam eddig azt, ami tegnap este történt, és mégis... imádtam. újra végig csinálnám.

újév...

minden egyes szilveszter alkalmával azt remélem, hogy ez az év csak jó lehet, semmi más. nem fájhat majd semmi és nem is bánthatok meg semmit. minden év végén tudom, hogy naiv vágyakat kergetek ezzel, mégis megteszem, mert szeretem ezt hinni. és akkor jön a csalódás, ami padlóhoz vág, olyan ütést mérve rám, amitől alig tudok levegőt kapni. most is ez van. mint mindig. sosem lehet büntetlenül boldognak lenni úgy érzem. túl jó volt 2013 vége és 2014 első három napja ahhoz, hogy ne kellett volna megfizetnem. és tessék, meg is fizettem ennek az árát. újra azzal az emberrel bántjuk egymást, aki a legfontosabb a számomra, és akaratlanul is felmerül a kérdés bennem: miért? miért egymást és miért így? azt hiszem, egyikünk sem érdemli ezt, ennek ellenére, újra és újra a másikba marunk és kitépünk egy darabot a barátságunkból. és mindig akkor, amikor tényleg úgy néz ki, hogy minden rendben van... nevetségesnek érzem mindezt. kínomban nevetek is, közben pedig sírva fakadok a saját hülyeségünkön, mert belül érzem, mennyire fáj. 

bátorság...

sokan úgy gondolják, hogy bátor az, aki olyan, mint egy gyerekmesében a hős lovag, és meg tudja menteni a királylányt a gonosz sárkánytól. szerintem bátor az, aki képes legyőzni félelmet, ami benne van, és ki meri mondani hangosan a dolgokat. úgy, hogy mások is hallják. bátorság az, ha ki mered mondani az érzéseidet, gondolataidat. bátorság az, ha fel mered tenni a kérdéseidet. bátorság az, ha fel mered vállalni a véleményedet mindenkivel szemben. úgy érzem, tegnap valóban bátor voltam. ettől függetlenül nem túl vidám érzés. tulajdonképpen elég rohadt dolog volt, mert szembe kellett néznem mindennel, amivel józanul sosem akartam, most viszont úgy éreztem sarokba szorítottak, és ha nem teszem meg ezeket a lépéseket sosem leszek képes rájuk. a körülöttem és a bennem kongó csend, ami ott volt, még mindig érzem. nem tudom elfelejteni. talán nem is akarom. viszont kiadhattam magamból, és ez jó. mintha a víz alól végre feljöhettem volna új lélegzetért. ez pedig megkönnyebbülést jelent a számomra, mert újabb részét rázhattam le a múltamnak, olyan részét, ami csak visszatartott eddig.

engedd el...

vége van, nem bírom, elég volt, ennyi.

nem engedek a búnak, hagyom tovább menni.

ha a káosz beszippant, ne vedd fel,

ahogy jött, úgy majd megy, gyerünk lazán, engedd el!

ha az utolsókat rúgom majd, nem adom fel,

mert a paráimat tudatosan engedgetem el.

most ne a kéz fel, csak fogd fel ésszel,

ha szarral dobálózol azzal semmit nem érsz el.

türelem, mély levegő, van, hogy rosszabb,

rajtad múlik, hogy ez rövidebb vagy hosszabb.

ha tele a pohár, és lépned kell,

egy dolgot ne felejts el: engedd el!

ha féltékeny vagy és irigy: engedd el...

ha számító és konok akkor: engedd el...

ha utálnak a rokonok: engedd el, engedd el, engedd el...

ha sok benned a rosszindulat: engedd el...

ha kerülnél kínos szitukat: engedd el...

ha csak kutya vagy, ami ugat: engedd el, engedd el, engedd el...

lazítani kell!

read all about it...

i wanna sing, i wanna shout,

i wanna scream till the words dry out,

so put it in all of the papers,

i'm not afraid,

they can read all about it.

read all about it...

we're all wonderful, wonderful people

so when did we all get so fearful?

now we're finally finding our voices

so take a chance, come help me sing this.