Hmm, a fáradtság lévén kezdem elhanyagolni szegény, kicsi blogocskámat, pedig én nagyon szeretem, csak hát... nem tudok mit tenni, ha egyszerűen időm nincs, energiám nincs, és mikor szeretnék valamit ide pötyögni, elterelik a figyelmemet. Szörnyű, sőt, botrányos! De majd most! ^^
Tulajdonképpen semmi különlegeset nem fogok ide most leírni, mert azon kívül, hogy vígan élem az életemet, most már nyugodt, (rövid), veszekedések nélküli állapotban, amit kifejezetten értékelek most. És ugyan azt írtam az előbb, hogy fáradt vagyok, az a nagy helyzet, hogy már nagyon kéne valaki (egy pasi!), akire a felesleges energiáimat fordíthatom, és aki kicsit felpörgeti a jelenlegi belassult életemet. Igazság szerint kicsit szar érzés, hogy nincs senkim, főleg akkor, amikor egyik oldalamon egyik barátnőm, másikomon a másik enyeleg a pasijával. Frusztráló, nem is kicsit. Tudom, hogy ez normális, és én be is látom, hogy ez nem egy olyan iszonyatos nagy probléma, de már hiányzik, hogy valakihez odabújjak, hogy valaki úgy érintsen meg, hogy tudom több van mögötte, mint egyszerű barátság. Imádom a barátaimat, a világon a legfontosabbak, de már kellene egy olyan valaki, aki többet is tud adni, és akinek én is többet tudok adni. Ha minden igaz, ebben a hónapban még összejön, aztán majd meglátjuk, de nagyon örülnék, ha az a jóslat bejönne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése