2012. május 16., szerda

lenyugvás...

most már megint olyan minden, mint eddig és ennek hihetetlenül örülök. gyűlölök veszekedni a barátnőmmel, ennek ellenére folyton egymás lelkébe gázolunk. ebből is látszik, hogy tényleg azt bántjuk, aki valóban szeretünk. viszont annak most tényleg örülök, hogy meg tudtuk beszélni, és annak is, hogy a maga módján bocsánatot kért. bár tudom,  hogy nem szánt szándékkal bántott meg (és erre megerősítést is kaptam egy kívülállótól és egy jóslattól), ettől függetlenül jól esett a gesztus is. remélem, hogy annak a jóslatnak igaza lesz, és valóban törhetetlen kapocs köt minket össze. :')

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése