úúúúúúúristen! :D egyszerűen zseniális :DDD életemben nem élveztem még ennyire egy tanórát! :D
először, azt gondoltam, hogy kemény menet lesz, és meg fogunk halni a rengeteg jegyzettől, meg tanulástól, de ez kreatív, élvezetes és hihetetlen módon felpörgetett. egyszerűen kurva jó volt. nem találok rá szavakat még most sem, pedig azóta eltelt már jó pár óra.
az egyik feladat az volt, hogy idézeteket kaptunk, és azoknak meg kellett mondani az íróját és a címét, aztán pedig négy darab 5 fős csoportba kellett volna szétszóródni valamilyen logika szerint. utóbbi nem igazán ment a csoportnak, de ez már részlet kérdés xD aztán gyakorlati feladat jött, aminek 3 témája volt adott: Petőfi verseihez hasonlót írni vagy klasszicista epigrammát vagy pedig egy szentimentalista regényrészletet. csoport munka volt és mi (Kitti, Bogi és én) végül is a próza mellett döntöttünk, ha már írói vénánk van, költői meg nincs. a végeredmény pedig sikert aratott, mint a faktos tanárunknál, mind pedig az alapórásnál. :D
és, azt hiszem, egyik barátnőm sem volt megsértődni, ha most ide beteszem ezt a kis irományt. ^^
"Háborgó lelkem sötét szobámban sem lelt megnyugvást. Az ablak résein befúvó orkán először épphogy megremegtette az alig pislákoló tüzet, majd egy újabb szélroham kioltotta a szoba egyetlen meleget adó lángját. Szívem mégis hevesen ég, amikor a komor csendben nevedet suttogja a sötét éjszaka. Szememben úgy izzik arcodnak emléke, akár a parázs a kandalló mélyén, s hangod csengő dallama reményt hoz sivár életembe. De elérni téged képtelen vagyok. A hideg és a magányosság megfagyasztott."
nem nagy dolog tudom én, de azért 5-10 perc alatt összehoztuk együtt, és elmondhatjuk, hogy kicsit legalább kilógtunk a sorból a sok Petőfi utánzó mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése