2013. március 15., péntek

dorian gray...

aaaaahhw. aaaaaaaaaahhhw. aaaaaaaahhw. *-* erre nincsenek szavak. *-* csodálatos, elképesztő, brutális. imádtam. *-* és nem is Dorian karaktere az igazán fantasztikus, hanem Lord Henry Wotton-é, aki megrontja az ember lelkét, akár tudatosan akarja, akár nem. az olvasó lelkét is megrontja, és mi magunk is elhisszük mindazt, amit Dorian is elhisz. minden szót, melyek rettenetesek, világosak, élők és kegyetlenek! *-*

és egy adag idézet, amik egy életre megragadtak bennem:
"Mert befolyásolni valakit annyi, mint odaadni neki tulajdon lelkünket."

"Az élet mely valaha megteremtette lelkét, elrontja majd a testét. Iszonyatos lesz, visszataszító lesz, ijedelmes lesz."

"A modern élet egyetlen festői eleme a bűn."

"A zene rázta föl őt így. Gyakran megbolygatta a zene. De a zene nem tagolt beszéd. Az nem új világ, inkább másik zűrzavart teremt bennünk. Ezek szavak voltak! Puszta szavak! Milyen rettenetesek voltak! Milyen világosak, milyen élők, milyen kegyetlenek! Nem lehetett elmenekülni előlük. És milyen finom varázslat lakozott bennük! Úgy tetszett, tömör formát tudnak adni alaktalan dolgoknak, és külön muzsikájuk van, mint a hegedűnek és a lantnak. Puszta szavak! Van-e más valami oly kézzelfogható, mint a szavak?"

"Mindennel tudok rokonszenvezni, csak a szenvedéssel nem. [...] Van valami rettenetes betegség abban, hogy a modern kor szereti a fájdalmat, szeressük a színt, a szépséget, az életörömöt."

"Belevetíteni lelkünket egy kecses formában, és otthagyni egy pillanatig, hallani, amint szellemes megjegyzéseink visszhangot vernek, a szenvedély és az ifjúság kísérőzenéjével átömleszteni vérmérsékletünket másba, mintha finom folyadék vagy különös illatszer volna: micsoda igazi öröm, mely megmaradt számunkra korlátolt és közönséges korunkban, mely gyönyörében durván testi, vágyában pedig durván alantas..."

"Csak a szent dolgokat érdekes megérinteni."

"Ha valaki szeret valakit, mindig azzal kezdi, hogy önmagát csalja meg, s azzal végzi, hogy másokat csal meg."

"Természete kibomlott, mint a virág, skarlátosan lángoló szirmokat termett. Titkos rejtekhelyéről előkúszott a lelke, és a Vágy eléje sietett, hogy találkozzon vele."

"- Folyton jó tanácsokat ad.
- Az emberek szeretnek olyasmit adni, amire nekik maguknak van a legnagyobb szükségük. Ezt nevezem én az igazi nagylelkűségnek."

"A nők támadással védekeznek, aminthogy hirtelen és különös megoldásokkal támadnak."

"Mindig van valami nevetséges azok szenvedésében, akiket már nem szeretünk."

"A jó elhatározásokban mindig van valami végzetes - az, hogy későn fogamzanak meg."

"Az önvádban van valami fényűzés. Ha önmagunkat korholjuk, úgy érezzük, senki másnak nincs joga korholni bennünket."

"A gyónás oldoz fel bennünket, nem a pap."

"A jó elhatározások hiábavaló kísérletek, hogy szembeszálljunk a tudományos törvényekkel. Eredetük puszta hiúság, eredményük semmi. Olykor-olykor érdes és meddő érzéseket sugallnak, melyeknek egy hétig van némi varázsuk. Csak ennyit lehet róluk mondani."

"Föl kell szívnunk az élet színét, de sohase szabad visszaemlékezni a részletekre. A részletek mindig közönségesek."

"A múlt egyetlen varázsa az, hogy múlt."

"/Bár bűnöd, mint a skarlát, én fehérre mosom, mint a hó./"

"Vannak bűnök, melyek varázsa inkább rájuk való emlékezésben rejlik, mint elkövetésükben, különös diadalok, melyek inkább a büszkeséget elégítik ki, mint a szenvedélyt, az értelemnek fölpezsdítő gyönyörérzést adnak, nagyobbat, mint bármely öröm szerez vagy szerezhet az érzékeknek."

"Talán sohasem vagyunk annyira természetesek, mint mikor szerepet játszunk."

"/Meggyógyítani az érzékeket a lélekkel és a lelket az érzékekkel./ Igen, ez volt a titkok titka. Ő gyakran megpróbálta, és most is majd megpróbálja. Vannak itt ópiumbarlangok, hol feledést lehet vásárolni, förtelmes odúk, hol a régi bűnök emlékét eltünteti az új bűnök őrülete."

"Az életünk sokkal rövidebb, semhogy vállunkra vegyük mások bűneinek terhét. Mindenki a maga életét éli, és maga fizet érte. Csak az a szomorú, hogy gyakran fizetünk egyetlen hibáért. Igen, mindig újra és újra kell fizetnünk érte. A Sors az emberek adósságait sohase törli ki végképp üzleti könyveiből."

"Vannak pillanatok, mikor a bűnös szenvedély vagy az, amit a világ annak nevez, annyira eluralkodik természetünkön, hogy testük minden rostját, agyuk minden sejtjét szörnyű vágyak ösztökélik."

"A név pedig minden."

"- És mi a művészet?
- Betegség.
- A szerelem?
- Káprázat.
- A vallás?
- Divatos pótszer, a hit helyett."

"Minden siker, melyet elérünk, új ellenségeket szerez. Aki népszerű akar lenni, az legyen középszerű."

"Az élet, melyet élünk, zűrzavaros, de a képzeletünkben van valami rettenetesen logikus. A képzelet uszítja a bűn nyomába a lelkiismeret-furdalást. A képzelet műveli, hogy minden gonosztettnek hordania kell megfogant, torz vemhét. A tények közönséges világában a rosszat nem büntetik, a jót nem jutalmazzák. Erőseké a siker, gyengéké a kurdarc."

"A világon csak egy borzasztó dolog van, és az az unalom. Ez az egyetlen bűn, melyre nincs bocsánat."

"A civilizációt egyáltalán nem oly könnyű megszerezni. Csak két módon juthatunk hozzá. Az egyik mód, hogy műveltek vagyunk, a másik, hogy romlottak vagyunk. A vidékiek nem lehetnek se műveltek, se romlottak, tehát begyöpösödnek."

"Nem szabad olyasmit tennünk, amiről nem beszélhetünk vacsora után."

és a filmből kettő, ami évek óta kedvencem, azonban a könyvben nem volt ennyire hatásosan megfogalmazva:
"A kéjben nincs semmi szégyellnivaló, az ember boldog akar lenni, de a világ jónak akarja látni. Ám aki jó, az ritkán boldog, de aki boldog, az mindig jó."

"A dohány tökéletes gyönyör. Kifinomult és kielégítetlenül hagy."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése