düh...

Éreztétek már úgy, hogy egyik pillanatról a másikra felmegy bennetek a pumpa? De nem csak, hogy mérgesek lesztek az illetőre, hanem egyből, ott helyben meg tudnátok ölni? Hogy már remegtek az idegességtől? Lüktet a fejetek? Szétvet a düh, és nem tudtok semmit sem kezdeni vele, mert még csak levezetni sem lehet tisztességesen? 

Na, én most így érzem magam! Egy olyan ember iránt, aki igazából azt sem érdemli meg, hogy foglalkozzak vele... (Legalábbis most ezt érzem.) Állítólag a barátom... Hát úgy néz ki, hogy nem az, helyette viszont egy kis senki, aki arra nem méltó, hogy emberszámba vegyem. Nagyon is jól tudta, hogy olyan embert bánt meg, aki nekem nagyon fontos, és azt is tudhatta, hogy a barátnőm meg fogja mutatni az egészet. Ezek mellett, mert hát, nem tudom, mit is várok igazából, képes volt olyan dolgokat írni, amiket... őszintén? Fogalmam sincs mit gondolt magáról. Hogy volt ehhez egyáltalán mersze? Számíthat egy kiadós "beszélgetésre" a tenyeremmel, ami csodálatos szimfóniában fog megszólalni, amint találkozik majd a pofikájával...

Undorító, gusztustalan, gerinctelen kis féreg módjára viselkedik, és egyáltalán nem jobb egyik gyökér baromnál sem, akiket ismerek (sajnos). De az egyik legrosszabb ebben, hogy azt hittem megbízhatom benne, hogy egyszerűen csak számíthatok rá, és erre ennyire megsebez, és csalódást okoz. Sajnálom, hogy azt hittem, komolyan vehetem... hogy egyáltalán hittem neki... 

["mekkora geci vagyok :P:P"  

Ezt így te írtad... és most lépted át azt a határt, amit még eltűrtem. De tudod mit? Tényleg geci vagy! Én meg dühös... és csalódott...]

Ez pedig az én üzenetem neki, mert igen, bármennyire is csúnya, de geci volt, még akkor is (és ebben biztos vagyok), ha csont részegre itta magát... Sajnálom, hogy csak ennyi telik tőled! 

Bármennyire is borzalmasan hangzik, és akárki elítélhet, attól még meg van a véleményem, és ez nem fog egykönnyen megváltozni...